Három írónő, egy férfi író, hat regény. Sokféle szempont, amely egyfelé mutat, mint ahogy azt Herta Nagl-Docekal, osztrák filozófusnő Feminista filozófiájában kijelenti: „A nőknek rendelkezniük kell azzal a szabadsággal, hogy témáikat és eszközeiket maguk válasszák meg.”
A női hang többféle jelentést hordozhat, sőt a hang hiányát is jelentheti. A hétköznapi női tevékenységek, mint a mosás és a varrás vagy a „hagyományos” női színtér, a konyha irodalmi kifejezőeszközökké válnak a kötetben vizsgált írónők regényeiben. De valóban van-e női és férfi írás? Ha elhallgatjuk a szerző nevét, meg tudjuk-e határozni a nemét?
Berde Mária, Földes Jolán, Szenes Piroska és Zilahy Lajos írásművészetét vizsgálva ezeket a kérdéseket is felteszi a szerző. A válaszok nem mindig egyértelműek. De irodalmi művektől ezeket nem is várhatjuk el.
Bolemant Lilla (1964, Érsekújvár) szerkesztő, irodalomkutató, a Phoenix PT feminista civil szervezet alapító tagja. Fő kutatási területe a magyar irodalom női irodalmi hagyománya, civil tevékenysége során főként a nemi esélyegyenlőség és egyenrangúság témakörében szervez beszélgetéseket, szakmai képzéseket, vitaesteket. A Nyitrai Konstantin Filozófus Egyetem Közép-Európai Tanulmányok Karán Bevezetés a gendertanulmányokba címmel kurzust vezet.