Lesznai Anna alsókörtvélyesi múzeuma
Pár évvel ezelőtt egy szlovák hetilapban olvastam arról, hogy Alsókörtvélyesen egy helyi vállalkozó Lesznai Anna emlékmúzeumot nyitott, amit teljes egészében ő finanszírozott. Néhány hónap múlva a kassai rádió egyik szerkesztője keresett meg, hogy beszélhetnénk-e Lesznai nagyregényéről, amelynek nagy része éppen ebben a kis faluban játszódik, a kastélyban, amelyet a mesebeli kert ölel körül. Az idén végre sikerült eljutnom a múzeumba, és megérteni, hogyan és miért is jött létre, és minek köszönhető az író-képzőművész iránti érdeklődés.
Lesznai Anna azon kevés női művész, női író közé tartozik, akinek a neve nem tűnt el, megmaradt az irodalmi köztudatban, műveit a mai napig rendszeresen kiadják, feldolgozzák, foglalkoznak velük. Kezdetben volt a kert című regényét legutóbb 2015-ben adta ki a Múlt és Jövő Alapítvány, képzőművészeti motívumainak felhasználásával pedig a híres divattervező-iparművész, Zoób Kati készítette el legújabb kollekcióját, amelyből augusztusban kiállítást nyílt a balatonfüredi Vaszary Galériában. Magyarországon az irodalom és a képzőművészet része.
Szlovákiában?
Költő, író, képzőművész, tanár, mecénás, vállalkozó, politikus…
Így ismeri őt a szülőfalujában található Lesznai Anna múzeum.
Máli
Lesznai Anna, eredeti nevén Moskovicz Amália, családja és barátai számára Máli (1885-1966) a kelet-szlovákiai Alsókörtvélyesen (Nižný Hrušov) született, és 1939-ig kisebb megszakításokkal (Pest, bécsi emigráció) ott is élt, amíg a második világháború elől nem kellett az Egyesült Államokba emigrálnia. 
Írói nevét a szomszédos Lesné falu nevéről vette.
Élete és művészete is kész regény, annyifelé ágazó és burjánzó, akárcsak a képein, textiltervein látható formák és színek.
Festészetet tanult, műveivel vendégként részt vett a huszadik század elejének racionalista avantgárd törekvéseit kifejező Nyolcak képzőművész csoport kiállításain. Ugyanekkor a Kassai modernek nevű képzőművész csoport fontos alkotója is volt. A Nyugat folyóirattal unokatestvére, Hatvany Lajos közvetítésével került kapcsolatba, itt publikálta verseit, majd versesköteteket, mesekönyveket adott ki saját illusztrációival. A Nyugat szerzőinek is tervezett könyvborítót, illusztrációkat. Az 1910-es évek elején egyik alapító tagja volt a Vasárnapi Kör elnevezésű filozófiai társaságnak Balázs Béla, Fülep Lajos, Láng Juliska, Lukács György és Mannheim Károly mellett. A Huszadik Század folyóirat körével is kapcsolatban volt, amelyet Jászi Oszkár szerkesztett.
Hímzésmintákat tervezett, Alsókörtvélyesen textil manufaktúrát alapított, az elsőt a környéken, a falubeli és lesznai asszonyoknak, lányoknak teremtett így munkalehetőséget, akik az ő tervei alapján párnákat, ágytakarókat, kerámia tárgyakat készítettek.
Lesznai 1911-ben a magyar kormány oktatásügyi megbízottja volt, vagyis – ahogy azt Körtvélyesen tartják róla – a szlovák országrész oktatási minisztere.
Emlékező regény
A körtvélyesi kastélyban megfordult a huszadik század elején alkotott haladó gondolkodású művészek és gondolkodók jó része. Adytól kezdve Lukács Györgyön és Balázs Bélán keresztül Kaffka Margitig. Kaffka a körtvélyesi kastélyban ismerkedett meg későbbi férjével, Bauer Ervinnel, Balázs Béla öccsével.
A családi birtok és maga Lesznai alakja is megjelenik több kortárs irodalmi műben, például Kaffka Margit Állomások című regényében. Különleges, modern, életerős nőnek, komoly, fontos művésznek és független gondolkodónak tartják, kiemelik támogató, gondoskodó alakját – írja Menyhért Anna Női irodalmi hagyomány című könyvében.
Lesznai 1939-ben az Egyesült Államokba emigrált ugyan, de nem szakadt el teljesen a magyar irodalmi élettől. Amerikai emigrációjában festészetet tanult és tanított több főiskolán, többek között a Cambridge School of Art-ban is, később művészeti magániskolát nyitott New Yorkban, magántanítványokat fogadott. Mindeközben belekezdett a végül 1300 oldalas nagyregénnyé alakuló művébe Kezdetben volt a kert címmel, amelyről ezt írta: „Azért írtam regényt, amiért festeni kezdtem. Bele akartam sűríteni mindent, az egész életemet, családomat, mindenkit, akit ismertem – az időt, hogy el ne múljon.”
A regényt kisebb-nagyobb megszakításokkal 1935 és 1965 között írta, története az 1850–1920 közötti időszakot öleli fel. Menyhért Anna megállapítása szerint műfajilag félúton van a történelmi regény és a családregény között, hiszen életrajzi indíttatású ugyan, de nem kötődik mereven a megtörtént eseményekhez. „Emlékező regény, ami számunkra, a mai olvasó számára a történelmi regényhez áll közelebb”.
Annál is inkább, mert közelebbről megismerhetjük belőle több ismert ember életének egy-egy szakaszát. Szerepel a regényben természetesen Lesznai három férje, az első Garay Károly, akihez tizenhét évesen ment férjhez, de egy év múlva, gyermekük születése után rögtön el is vált. Második férje Jászi Oszkár volt, akivel két gyermekük született, és a válásuk után is jó kapcsolatban maradtak egymással. Még házasságuk ideje alatt ismerkedett meg Gergely Gábor grafikussal, akivel később Amerikába emigrált.
Első fia egészen 1944-ig a kastélyban élt, a háború végén a németek lelőtték, a család szolgálatában álló falubeliek jóvoltából a helyi temetőben helyezték örök nyugalomra.
…folytatjuk
