A nők elleni erőszak az ENSZ meghatározása szerint:
„A nők elleni erőszak bármely olyan, a nőket nemük miatt érő erőszakos tett, mely testi, szexuális vagy lelki sérülést okoz vagy okozhat nőknek, beleértve az effajta tettekkel való fenyegetést, valamint a kényszerítést és a szabadságtól való önkényes megfosztást, történjen az a közéletben vagy a magánszférában.
Beleértendő, de nem korlátozandó a testi, szexuális és lelki erőszakra, melyet az áldozat a családon belül szenved el, ide értve a bántalmazást, a lánygyermekkel való szexuális visszaélést, […] a házasságon belüli nemi erőszakot […]”
(Deklaráció a Nők Elleni Erőszak Megszüntetéséről, 1993)
Amíg az állami intézmények nem garantálják a nők családon belüli fizikai biztonságát, és ez nők százezreinek halálához vezet szerte a világon, addig a nők elleni diszkrimináció széles skáláján a családon belüli erőszakot kiemelt helyen kell kezelnünk. A statisztikai adatok azt mutatják, hogy a nők ellen elkövetett bűncselekmények között egyértelműen a családon belüli erőszak a leggyakoribb halálozási ok. A helyzetet tovább nehezíti, hogy a családban, az otthon falai mögött folyó erőszak a privát szféra sérthetetlenségénél fogva gyakran láthatatlan, ami az áldozat számára jelentősen megnehezíti a segítségkérést, a környezet számára pedig a segítségnyújtást.
A bántalmazással kapcsolatos tévhitek sok évszázad folyamán alakultak ki, mivel a férfiak korlátlan hatalmat gyakorolhattak a nők fölött.
Minden embernek, akár férfi, akár nő, tudatosítania kell, hogy NEM IGAZ, hogy
- a bántalmazott feleség „jelenség” csak a populáció csekély százalékát érinti;
- a bántalmazott nők mazochisták;
- a bántalmazott nők őrültek, zavarodottak;
- a középosztálybeli nőket nem bántalmazzák olyan gyakran, mint a szegényebbeket;
- a kisebbségi sorban élő nőket gyakrabban verik, mint a fehéreket;
- a vallási hit védelem az erőszak ellen és megelőzési forma;
- a bántalmazott nők műveletlenek és alacsony végzettséggel rendelkeznek;
- a bántalmazók erőszakosan viselkednek minden kapcsolatukban;
- a bántalmazók sikertelenek és nincsenek kiegyensúlyozott viszonyban életükkel és környezetükkel;
- az ivás az erőszakos viselkedés oka;
- a bántalmazók pszichopaták;
- a rendőrség meg tudja védeni a bántalmazott nőket;
- a férfi, aki veri a feleségét, veri a gyermekeit is;
- a bántalmazott nő mindig bántalmazott marad;
- a bántalmazó mindig bántalmazó marad;
- a hosszan tartó, erőszakkal teli kapcsolat megjavulhat;
- a bántalmazott nők megérdemlik a verést;
- a bántalmazott nő bármikor elhagyhatja az otthonát és elmehet;
- az esküvő után, a házasságban a férj abbahagyja a bántalmazást;
- a gyerekeknek szükségük van az apjukra, akkor is, ha veri őket;
- a családon belüli erőszak csak otthoni nézeteltérés; nem okoz komoly sérülést;
- az erőszakos kitörésekről a nők tehetnek, mert provokatívan viselkednek;
- a bántalmazás nem lehet olyan szörnyű, ha a nő nem hagyja el partnerét;
- a partner általi bántalmazás a partnerek ügye, más emberek vagy az állam nem avatkozhatnak bele;
- a házasságban vannak olyan helyzetek, amikor a férjnek oka van megütni a feleségét…
Mit vár el a nő, akit partnere bántalmaz?
- hogy az emberek, a közvélemény jobban tudatosítsa ezt a problémát és hogy ne kicsinyítsék komolyságát és elterjedtségét,
- hogy higgyenek az áldozatoknak,
- hogy meghallgassák őket, ha beszélni akarnak erről rokonaikkal, ismerőseikkel, orvossal, lelki atyával, pszichológussal, szociális dolgozóval, rendőrrel, bíróval,
- hogy elkezdjünk valamit tenni az erőszak ellen, és a nők elleni erőszakot megállítsuk.
A NANE szervezet feldolgozása alapján
