A „Nem leszünk csendben” (Nebudeme ticho) kezdeményezés beszédének átirata, amely a 2022-es „A felkelés folytatódik” (Povstanie pokračuje) antifasiszta fesztiválon hangzott el Pozsonyban
A „Nem leszünk csendben” kezdeményezésben nemcsak a reproduktív igazságosságért vagy az abortuszhoz való hozzáférés korlátozása ellen harcolunk, hanem mindenekelőtt a feminista társadalomért. Ma néhány szót szólok arról, hogy mit jelent számunkra a feminista társadalom, és miért van szükségünk rá, hogy mindenkinek jó élete lehessen, és anélkül élhesse azt, hogy pusztítaná magát vagy a bennünket körülvevő világot.
Számunkra a feminista társadalom igazságos és biztonságos társadalmat jelent. Egy osztályok nélküli társadalmat, amelyben mindannyian jól élhetünk – ahol az életminőség nem a nemzetiségtől, nemtől, fajtól, bőrszíntől, származástól, etnikai hovatartozástól, vagy attól függ, hogy kihez vonzódunk romantikusan, szexuálisan vagy érzelmileg. Egy igazságos és biztonságos társadalmat nemcsak az emberek, hanem az embert körülvevő világ számára is.
Egy ilyen társadalmat úgy teremthetünk meg, ha a kapitalista és patriarchális versenyt, rivalizálást és kizsákmányolást kölcsönös gondoskodással helyettesítjük. Ha a gondoskodást értékelni fogjuk és a mindennapi élet fontos részévé tesszük. Ha a gondoskodás a rendszer része lesz. Ha mind a gondoskodás nyújtása, mind annak elfogadása mindannyiunkat fog érinteni, és ha a reproduktív munka nem kizárólag azon nők vállán nyugszik majd, akiktől ezt elvárják és akiknél mindezt természetesnek veszik.
A gondoskodás sokféle lehet. A gondoskodás felelősség. Például a gyermekért való felelősség, hogy a lehető legjobban éljen, hogy biztonságban érezze magát, hogy legyen hol aludnia és ne éhezzen, hogy az otthon, ahol felnő, az iskola vagy bármi más hely, ne hagyjon benne traumatikus élményeket. A gondoskodás felelősség az embert körülvevő világért is, azért, hogy ne pusztítsuk azt, és hogy más közösségek ne a hatalmasok és a piszkosul gazdagok jó élete miatt szenvedjenek.
A gondoskodás egyben együttérzés és megértés, a másik ember iránti jóindulatú érdeklődés. A gondoskodás az, amikor azt írom valakinek, hogy rosszul vagyok, és az a személy valóban törődik vele. Amikor valaki azt írja nekem, hogy nincs rendben, és én mellette lehetek. Amikor valakivel nem azért találkozunk, hogy felpörgessük a napunkat, hanem azért, hogy együtt lehessünk.
A gondoskodás egyben törekvés, hogy megértsük és támogassuk a másikat ahelyett, hogy elítélnénk a másságát és a helyzetét. Hogy támogassuk őt, amikor úgy dönt, hogy felvállalja „queerségét” a világ előtt. Hogy támogassuk az abortuszra vonatkozó döntésében, de egyben abban is, ha gyermeket vállal. Hogy mellette legyünk, amikor úgy dönt, hogy bejelenti az erőszakot, vagy amikor beszélni akar róla.
A gondoskodás együttműködés. Egy olyan környezet kialakítása, amelyben nem versenyezünk, hanem együttműködünk és segítjük egymást. Ahol együtt osztozunk a boldog és nehéz pillanatokban, együtt hozunk döntéseket és oldunk meg problémákat. A gondoskodás a saját hibáink tudatosítása és a róluk való kommunikáció képessége is. A bocsánatkérés képessége.
A gondoskodás azonban öngondoskodást is jelent. Amikor délután le tudok pihenni, ha túl kimerültnek érzem magam, még akkor is, ha munkanap van. Amikor vigyázhatok az egészségemre, és időt szakíthatok magamra, ha szükségem van rá. A gondoskodás azt jelenti, hogy képesek vagyunk elutasítani és elfogadni az elutasítást.
És végül, de nem utolsósorban, a gondoskodás a felmosott fürdőszobát, a hűtőszekrényben lévő ételt, a tiszta ruhát és a test ápolását is jelenti.
Ezek a példák azt mutatják, hogy a gondoskodás és gyakorlatának elsajátítása sok energiát és időt igényel. A gondoskodás egyszerre hordozza a döntéshozatalt és a konfliktust. Rengeteg munkával jár, de a bűntudat és az elégtelenség érzésével is, amit az öröm és az elégedettség érzése ellensúlyoz. Fárasztó gondoskodni egészségünkről, gondoskodni másokról és arról a helyről, ahol élek, ahol dolgozom, ahol fejlődöm, és ahol teret teremtek más emberek számára.
Ha megnézzük, hogyan élünk ma a legtöbben, nyilvánvaló, hogy általában nincs időnk vagy energiánk a gondoskodásra és a gondoskodás gyakorlatának elsajátítására. A főtt étel, egy nehéz élethelyzetben érkező támogatás, az élet problémáinak és örömeinek kölcsönös megosztása, vagy egy módszer megtalálása, amely nem árt másoknak vagy a bennünket körülvevő világnak – ezek a dolgok tartanak életben minket, és ezek teszik élhetővé az életünket.
Számunkra tehát a feminista társadalom mindenekelőtt gondoskodó társadalmat jelent.
Amint azt beszédem elején elmondtam, egy ilyen társadalom kialakításához elengedhetetlen, hogy a gondoskodás a rendszer részévé váljon. Fontos, hogy ne kelljen időnk nagy részét olyan munkával töltenünk, amely csupán másoknak hoz nyereséget, számunkra azonban „értelmetlen” és éppen csak a megélhetésünket biztosítja (ha egyáltalán biztosítja). Tisztességes munkakörülményeket kell biztosítanunk azok számára, akik egészségügyi ellátást vagy oktatást nyújtanak a társadalom számára, és fel kell hagynunk azzal, hogy teherként tekintsünk azokra, akiknek gondozásra van szükségük.
Minél kevésbé egyénre szabott az ellátás, és minél többet hozunk létre és beszélünk gondoskodó társadalomról, annál több örömben és annál kevesebb konfliktusban lehet részünk.
Hozzunk létre gondoskodó társadalmat, tanuljunk meg gondoskodni, gondoskodjunk és fogadjuk el a gondoskodást. Ne romantizáljuk és ne is idealizáljuk azt. Inkább politizáljuk. És ne maradjunk csendben!
Gyepes Boglárka fordítása
Forrás: Antifašizmus musí byť feministický. Preto bojujeme za starostlivú spoločnosť In ASPEKTin – feministický webzin. ISSN 1225-8982. Uverejnené 30/08/2022. Získané 13/09/2023 – 20:47. Dostupné na http://aspekt.sk/content/aspektin/antifasizmus-musi-byt-feministicky-preto-bojujeme-za-starostlivu-spolocnost
