Nők, akik nyomot hagytak a világtörténelem sivatagi homokjában, a tengerparton, egy múzeum első tégláján, a bőrükön, a levegőben és a vízben. Tették a dolgukat. Hősök ők mind, korszakuk lázadói, komfortzónáik elhagyói. Tisztelet a bátorságukért!
IDA PFEIFFER – (1797. október 14. – 1858. október 27.) osztrák utazó, aki elég későn kezdte csavargásait, miután két fia felnőtt, gondolt egyet, és kiutazott a Szentföldre, majd végigutazta Skandináviát és Izlandot – Dél-Amerika, Tahiti, Kína, India, Mezopotámia, Perzsia, Oroszország érintésével. Indonéziában ő volt az egyetlen európai, aki együtt élt a kannibál Batak törzzsel, és hazaengedték. Madagaszkáron az akkori királynő bebörtönözte, nehezen szabadult, majd hazatért Bécsbe, és nemsokára egy egzotikus betegségben elhunyt. Előtte még írt egy könyvet.
GERTRUDE BELL – (1868. július 14. – 1926. július 12.) Amerikában született angol író, archeológus, utazó, politikus, kém, Winston Churchill barátja, Arábiai Lawrence munkatársa a kairói ásatások alatt, az ő erőfeszítéseinek köszönhetően jött létre a Bagdadi Régészeti Múzeum (ma Iraki Nemzeti Múzeum). Az Iraki Nemzeti Könyvtárat magánkézből a köz javára fordította, abban az időben és olyan közegben, ahol minden tudását, képességét be kellett vetnie céljai eléréséhez. Bejárta Európát, a Közel-Keletet és Ázsiát. Könyveiből a mai napig tanulnak az angol iskolákban. Túl művelt volt ahhoz, hogy férjhez menjen!
NELLIE BLY (Bly Elisabeth Cochran) 1864. május 5-én született Pittsburgh-ben, hetvenkét napját a föld körül Verne Gyula világhírű regénye motiválta, ezzel megdöntve a szamárháton, riksán, hajón, vonaton, lovon rekordját. A kora legnagyobb amerikai újságírója nevet nemcsak utazásaival vívta ki magának, hanem riportsorozataival is, melyek az első tényfeltáró cikkek voltak. Például a női bolondokháza mindennapjairól írt tudósítása korszakalkotó volt, mert őrültnek álcázta magát, hogy megírja a valóságot.
ISABELLA BIRD (1831. október 15. – 1904. október 7.) – az angol betegeskedő, álmatlanságban szenvedő lány orvosi tanácsra kezdett utazgatni, majd ráérezve az ízére, a kor szellemét meghazudtolva vágta magát nyeregbe, mint a férfiak, ezzel jól megbotránkoztatva környezetét. Az „angol madár” a társadalmi elvárásoknak fittyet hányva egyedül utazott, rettenthetetlen akarattal bejárta az Egyesült Államokat, Ausztráliát (nem szerette), Hawaii aktív vulkánjain adatokat gyűjtött, többek között ezért választották be Londonban a Királyi Földrajzi Társaság tagjai közé, első nőként.
FANNY BULLOCK – (1859. január 8. – 1925. január 22.) a nagyszájú, Angliában született Fanny Bullock Workman hegymászó, térképész, földrajztudós, író volt az első nő, aki nemcsak felfedezte a szélsőséges helyszíneket, hanem írt is róluk. Férjével, William Hunter Workmannel utazott, talán ezért volt ennyire bátor, és sokan nem szerették, mert riválisait előszeretettel bosszantotta. Workman felfedezte az addig csak a gazdag férfiaknak elérhető világot, hirdetve a feminizmus alappilléreit, kis részt kérve magának és a nőknek a monopolhelyzetből, és tanítva a nőket, hogyan léphetnek ki komfortzónájukból és vehetnek részt hasonló szélsőséges kalandokban – tűző napon, fagyban, függőleges hegyvonulaton vagy biciklivel Indiában. Ő volt a második nő, akit beválasztottak a Brit Királyi Földrajzi Társaság tagjai közé, és ő volt az első amerikai, aki Párizsban a Sorbonne egyetemen taníthatott.
A francia JEANNE BARRET (1740. július 27. – 1807. augusztus 5.) az 1700-as években – férfiruhába öltözve – az első nő volt, aki körülhajózta a földet. Amikor megláttam a ruháját és a róla készített korabeli képet, nekem a Kisherceg jutott eszembe. Egy év hajózás után lebukott, hazatérte után a Francia Hajózási Hivatal „Rendkívüli asszony” címmel tüntette ki és évi 200 font járandóságot fizetett neki élete végéig.
AIMÉE CROCKER (1864. december 5. – 1941. február 7.) hosszú szerelmi életéről, sok férjéről híres. Az akkori amerikai társadalmi élet központi figurája, akin előszeretettel élezték nyelvüket a pletykálkodó irigyei, viszont büszke Oscar Wilde-hoz fűződő baráti kapcsolatára. Öt férj, öt gyerek, polgárpukkasztása nem állt meg magánéletében, inkább a konzervatív társadalmi rétegeket piszkálta a világ minden tájáról hazahozott különleges újdonságaival, mint például a buddhizmus, a tetoválás és a vad mesék.
FREYA STARK, teljes nevén Dame Freya Madeline Stark, angol felfedező és író (1893. január 31. – 1993. május 9). A legnagyobb utazó volt, akit az utolsó romantikus mesélőnek jegyeznek, egy örökké nyughatatlan lélek, az első európai nő, aki bejárta Luristánt, Perzsia délnyugati területét, és feltérképezte a régiót, látta Asszaszin erődjét Alamutban, élt a hegyekben nomádként, ő volt az első nem arab ember, aki átutazott a Dél-Arábiai sivatagon, és a kor példaképévé vált azon nők számára, akik az akkori férfiak által uralt társadalomban Freya elmesélt történetei által ihletet meríthettek saját kalandjaik megélésére.
ALEXANDRA DAVID-NÉEL – (1868. október 24. – 1969. szeptember 8.) francia utazó, megérdemelte a „Madam Tibet” nevet, mert még 100 éves korában is megújíttatta útlevelét, hogy visszatérhessen a szerelmetes Távol-Kelethez. Egyedülálló módon egyike lehetett azon kiváltságosoknak, akik beléphettek Lhászába, a tiltott városba. Kalandjairól magyarul is megjelentek könyvei:
• Az öt bölcsesség lámája
• Utam Lhaszába
• A semmi hatalma
• Tibetben – Az úri zsiványok földjén
• Fekete mágia, szerelmi mágia – avagy az ismeretlen Tibet
• Mágusok között Tibetben
10. MOCSÁRI BÉLÁNÉ FÁY MÁRIA (1845 – 1917) Pomázról indult először édesapjával Velencébe, 14 éves korában, majd férjével bejárta egész Európát. Miután férje meghalt, bérbe adta ingóságait, és húgával elindult felfedezni a Balkánt, Görögországot, Törökországot, Palesztinát, Egyiptomot, majd ötvennégy évesen egyedül Észak-Amerikát, Mexikót, Kubát….
Elképzelem a kényelmetlen ruhákat, az internet nélküli ismeretlent, a konzervatív, vallásos értékrendeket, és megemelem a kalapomat. Olyan példaképek ők, akik miatt nem szabad a fenekünkön maradni. Olyan példaképek, akik megélték a vágyainkat. Olimpikonok, akik saját erejükből értek célt. Edzőjük önmaguk akarása volt.
