Sok nő Nigériában a megélhetés érdekében jobban fizető munkát keres. Ilyen a taxizás, a riksavezetés vagy a borbélykodás. Mivel ezek tipikusan férfiak által végzett munkák, rengeteg előítélettel szembesülnek a nők a mindennapokban.
Bunmi Adewale egyik kezével sárgára festett riksáját irányítja, a másikkal pedig int az utasoknak, hogy szálljanak be. A bérleti díját lassan ki kell fizetnie. Reggel 6 órakor kel, hogy minél több pénzt keressen. „A munkám kihívásokkal teli, de nincs más választásom, el kell valahogy tartanom a családomat” – mondja Adewale, a nyugat-nigériai Kwara államból származó kétgyermekes anya.
Férje általános iskolai tanárként dolgozik, a minimálbérnél kevesebbet keres. Ez az összeg nem elegendő háztartásuk szükségleteinek fedezésére.
A 45 éves Adewale két évvel ezelőtt hagyta ott saját tanári állását, hogy karobot vagy más néven szentjánoskenyeret áruljon egy boltban, hogy növelje családja bevételét. De ez sem bizonyult elégnek. Spórolás és kölcsönkérés után sikerült kifizetnie egy riksa árának a felét, ami 350 000 naira (348 euró). Az eladó beleegyezett, hogy Adewale átveheti a járművet, feltéve, hogy a fennmaradó összeget hét hónapon belül kifizeti.
„A barátaim csodálkoztak, amikor tavaly úgy döntöttem, hogy beállok a triciklizők sorába. Nem értették, miért vállalok olyan munkát, amit általában férfiak végeznek. Néhányan még ki is nevettek, azt hitték, viccelek” – mondja.
Egyre több nigériai nő helyezkedik el hagyományosan férfiak által dominált munkakörökben. Az ország növekvő munkanélküliséggel, magas megélhetési költségekkel és szárnyaló inflációval küzd, amely több mint 133 millió embert szorított a szegénységi küszöb alá.
A Council on Foreign Relations (Külkapcsolati Tanács) amerikai kutatóintézet nők és külpolitika programjának jelentése rávilágít arra, hogy Nigéria bruttó hazai terméke 2025-re 23%-kal nőhetne, ha a nők ugyanolyan mértékben vennének részt az ország gazdaságában, mint a férfiak.
Szakértők szerint bár a nigériai alkotmány szorgalmazza a nemek közötti egyenlőséget, a nők a kulturális normák és a nemi sztereotípiák miatt gazdaságilag még mindig marginalizálódnak.
Audu Bello, a szokotói Usmanu Danfodiyo Egyetem közgazdasági tanára szerint: „A nőknek lehetőséget kell biztosítani arra, hogy hozzájárulhassanak a gazdasághoz. Sajnos az ország egyes részein a kulturális és vallási korlátok arra ösztönzik a társadalmat, hogy a nőket előre meghatározott szerepekbe szorítsák. Még mindig vannak olyanok, akik úgy gondolják, hogy a nőknek nem szabad bizonyos munkaköröket betölteniük.”
2022-ben Nigéria a Világgazdasági Fórum (WEF) nemek közötti egyenlőtlenségét mérő indexének rangsorában a 123. helyén állt (146 ország közül), ami jelentős nemek közötti egyenlőtlenségekre mutat rá különböző területeken. Annak ellenére, hogy a népesség megközelíti a 225 milliót, csupán 60,5 millió ember aktív munkaerőpiaci résztvevő. A Világbank szerint a nők munkaerő-piaci részvétele az országban az 1990-es évek eleje óta jelentősen csökkent. 2022-ben a nők munkaerő-piaci részvételi aránya 52% volt, a férfiaké pedig 65%.
A nőknek csak egy töredéke jut hivatalos álláshoz, és sokan szembesülnek nemi alapon történő munkahelyi megkülönböztetéssel.
A Nigériai Munkaügyi Kongresszus és az amerikai székhelyű Szolidaritási Központ tanulmánya szerint az országban a női munkavállalók 56%-a számolt be arról, hogy munkahelyén nemi alapú erőszakot vagy zaklatást tapasztalt; 52%-ukat pedig megfenyegették a munkahelyükön vagy munkába menet, illetve onnan hazafelé.
A dél-nigériai Enugu városában élő 25 éves borbélylány, Gift Udeh, döntéseit nem a neme határozta meg, hanem a szenvedélye.
2021-ben, amikor még a délkelet-nigériai Abia Állami Műszaki Főiskola hallgatója volt, rábeszélte egykori főnökét, hogy tanítsa meg borbélykodni. „Eleinte habozott, hogy egy női tanonc legyen a borbélyságában. Én azonban kitartottam és meggyőztem őt, sőt felajánlottam, hogy kifizetem a hat hónapos képzési időszakot” – mondja.
„Már gyerekkoromban megtetszett a borbély szakma. Tanulmányaim befejezése után úgy döntöttem, hogy elhelyezkedem egy borbély üzletben főállásban. Valami nem mindennapiba akartam fogni. A fodrászat és a ruhaárusítás viszont elég mindennapi a nők körében. Célom az, hogy egy nagy borbély üzletet nyissak, ahol más nők is elsajátíthatják a szakmát” – teszi hozzá.
De vannak kihívások, mondja, mivel egyes férfiak „patriarchális nézeteket vallanak, és nem engedik meg, hogy hozzányúljak a fejükhöz”.
Racheal Bahago a Nigéria északi részén fekvő Kaduna államból származik, ahol a lányok mindössze 30%-a jár középiskolába, és több mint 70%-uk 18 éves koruk előtt férjhez megy.
Bahago az abujai Nnamdi Azikiwe nemzetközi repülőtéren dolgozik diszpécserként.
„Ugyanazt csinálom, amit a férfi kollégáim. Kora reggel kezdek, és vannak olyan napok, amikor akár este 11-ig is szolgálatban vagyok” – mondja. Bahago azonban szerencsésnek tartja magát, és hálás, hogy szülei támogatják törekvéseit, ugyanis közösségében a legtöbb fiatal nő választási lehetősége rendkívül korlátolt vagy nem létező.
Dorcas Sheffy Bello, egy abujai kommunikációs és nemek közötti egyenlőséggel foglalkozó szakember szerint: „A kultúra és a vallás jelentős akadályokat gördít sok olyan nő elé, aki nagyobb célok elérésére törekszik. Itt (Nigériában) a nőktől gyakran elvárják, hogy betöltsék a szakács és a háziasszony szerepét. Az oktatási rendszerünket sem úgy tervezték, hogy a nőknek kedvezzen. Történt némi javulás, de el kell gondolkodnunk azon, hogy valóban mennyit is haladtunk előre, hiszen a magasabb pozíciókat betöltő nők száma még mindig nagyon alacsony.”
Ejiro Umukoro, női jogi aktivista szerint az afrikai társadalmaknak egyenlő esélyeket kellene biztosítaniuk a foglalkozások terén, hogy bárki elvállalhassa az adott munkát, ha képes azt elvégezni. Hozzáteszi: „A nemek szerinti munkahelyi szegregáció régóta bevett gyakorlat. Afrikában úgy tartják, hogy a férfi feladata a védelmezés és a család megélhetéséről való gondoskodás. A pénzt kereső nőt fenyegetésnek tekintik. Ezek a patriarchális normák ma azonban már nem érvényesek. A világ változik, és a nők azért lépnek be a munkaerőpiacra, mert a férfi egyedüli bevétele sok esetben nem képes fenntartani a háztartást.”
Blessing Madaki, a kormány nőügyekért és társadalmi fejlesztésekért felelős minisztériumának munkatársa szerint a nigériai nők helyzetének javítását célzó különböző programok és politikák a megfelelő irányt mutatják. „Több államban pozitív változásnak lehetünk szemtanúi, hiszen több vezetői lehetőséget biztosítanak a nők számára. Figyelemre méltó példa erre Kaduna állam, ahol a történelemben először fordult elő, hogy az előző önkormányzati biztos nő volt” – mondja. „Sőt az előző tervezési és költségvetési biztos, valamint az oktatási biztos is nő volt.”
Nigériában azonban nagyon kevés nő vesz részt a politikában és lát el döntéshozó szerepet. A 2023-as általános választásokon a 15 307 jelöltből 1550 volt nő. Az ország törvényhozó kamaráiban a 423 helyből 15-öt szereztek meg nők, és csak egy nő indult az elnökválasztáson.
„A gazdasági visszaesés miatt időnként fel akarom adni. De ha felmondok, ki fogja eltartani a fiamat?” – mondja Lilian Ezeugwu, Uber-sofőr, aki korábban egy lagosi művészeti központot vezetett gyerekeknek.
Májusban Bola Tinubu elnök eltörölte a támogatásokat, ez az üzemanyagárak emelkedéséhez vezetett, és azóta Ezeugwunak voltak olyan napjai, amikor nem tudott munkába állni. Ennek ellenére jobban szereti a sofőrködést, mint a korábbi munkáját.
A művészeti központ nagyon keveset fizetett. Ezeugwu ezért autóra kezdett el spórolni. Kezdetben azt fontolgatta, hogy majd autót bérel, de a heti 20 000 naira (20 euró) túl magas árnak bizonyult.
„Egyedülálló szülő vagyok, és olyan munkát szerettem volna, amely rugalmas, és lehetővé teszi számomra, hogy időt tölthessek a gyermekemmel, miközben megélhetést is biztosít. A fő célom az, hogy eltartsam magam és a nyolcéves fiamat. Az első napomon, amikor felvettem az első utast, ideges voltam. Néhány utas, akit aznap szállítottam, megdöbbent, amikor meglátott engem a volánnál. Nem könnyű, de folytatom és nem adom fel” – mondja.
Forrás: ITT
