A Világgazdasági Fórum (WEF) júniusban tette közzé immár 17. alkalommal a nemek közötti különbségekről szóló 2023-as globális jelentését.
A jelentés összehasonlítja a nemek közötti különbségeket az egyes országokban olyan területeken, mint a gazdasági lehetőségek és az iskolai végzettség.
Bár egyetlen ország sem fedte be teljesen a nemek közötti szakadékot, a Világgazdasági Fórum nemek közötti különbségekről szóló 2023-as globális jelentése szerint a skandináv országok vezetik a listát. Az első helyet 14-ik alkalommal is Izland foglalja el, amelyet Norvégia, Finnország, Új-Zéland és Svédország követ.
A júniusban közzétett jelentés 146 országban vizsgálta a nemek közötti egyenlőséget. A tanulmány szerint a nemek közötti globális szakadék 68,4%. Ez az eredmény 0,3%-kal jobb a tavalyi évhez képest (68,1%).
A nemek közötti különbségekről szóló globális jelentés négy különböző területen hasonlítja össze az országok nemek közötti különbségeit: gazdasági részvétel és lehetőségek, iskolai végzettség, egészség és túlélés, valamint politikai szerepvállalás. Az eredményeket a nemzetközi szervezetek legfrissebb statisztikái, valamint felmérések alapján számítják ki.
„Az elmúlt évben csökkentek a nemek közötti globális különbségek az egészségügy és az oktatás terén, a politikai szerepvállalás terén azonban gyakorlatilag megtorpant a fejlődés, és a nők gazdasági részvétele inkább visszaesett, mintsem helyreállt” – mondta a jelentésben Saadia Zahidi, a WEF ügyvezető igazgatója.
A jelentés szerint az előrehaladás jelenlegi ütemével a nők és férfiak közötti teljes paritás elérése összesen 131 évbe fog telni. A Világgazdasági Fórum becslése szerint a nemek közötti globális egyenlőtlenség legalább 2154-ig fennmarad.
Íme, a 20 ország, ahol a legkisebb a nemek közötti szakadék:
1. Izland
2. Norvégia
3. Finnország
4. Új-Zéland
5. Svédország
6. Németország
7. Nicaragua
8. Namíbia
9. Litvánia
10. Belgium
11. Írország
12. Ruanda
13. Lettország
14. Costa Rica
15. Egyesült-Királyság
16. Fülöp-szigetek
17. Albánia
18. Spanyolország
19. Moldova
20. Dél-Afrika
Szlovákia a 63. helyen, Magyarország pedig a 99. helyen végzett. Szomszédos országainkat tekintve Ausztria a 47., Csehország a 101., Lengyelország a 60. és Ukrajna a 66. helyre került.
Az Egyesült Államok a 146 ország közül a 43. helyen landolt (2022-ben a 27. helyet foglalta el). Ez a visszaesés részben azért van, mert a WEF úgy állította fel rangsorát, hogy nagyobb súlyt adott azoknak az országoknak, ahol a nők jelentős számú miniszteri posztot vagy államfői pozíciót töltenek be.
Az Egyesült Államokat illetően ez a szám magában foglalja az elnöki kabinetben szolgáló nőket. Joe Biden kabinetjében jelenleg 12 nő szolgál.
Noreen Farrell, az Equal Rights Advocates nonprofit szervezet ügyvezető igazgatója szerint az amerikai nők „siralmasan elmaradnak” európai társaiktól, ami a politikai részvételt illeti, ugyanis a kongresszusi székek kevesebb mint 30%-át foglalják el nők.
Az olyan skandináv országok, mint Finnország és Izland, példaértékűek e tekintetben, mivel már több női kormányfőt is megválasztottak.
Európában a legmagasabb a nemek közötti egyenlőség, méghozzá 76,3%, ezzel megelőzi Észak-Amerikát (75%).
Zahidi szerint számos oka van annak, miért sikeresebb Európa a nemek közötti szakadék megszüntetésében, mint az Egyesült Államok. Ennek egyik oka az, hogy az európai országok többet fektetnek az ellátási infrastruktúrába – megfizethető gyermekgondozást, fizetett szülői szabadságot és egyetemes egészségügyi ellátást kínálva.
„Ezek az intézkedések megkönnyítik a nők munkaerőpiaci részvételét, és enyhítik a családokra nehezedő pénzügyi nyomást” – magyarázza Zahidi.
Bár a reproduktív ellátáshoz való hozzáférés nem volt olyan tényező, amelyet a WEF figyelembe vett a rangsorolásnál, Zahidi elismeri, hogy a Legfelsőbb Bíróság 2022 júniusában hozott döntése, miszerint eltörölte a Roe kontra Wade ügyben felállított alkotmányos jogot az abortuszhoz, árthat a nők gazdasági részvételének és csökkentheti a nők várható élettartamát az Egyesült Államokban, ami az ország további visszaesését okozhatja a rangsorban.
„A nemek közötti egyenlőséget nem lehet behozni egyik évről a másikra” – teszi hozzá Farrell. „Sokkal hosszabb időre lesz szükség ahhoz, hogy a nők az Egyesült Államokban leküzdjék a fejlődésük útjában álló, nagyon mélyen gyökerező akadályokat.”
