A nők és a lányok elleni cybererőszak

Életünk számos része az interneten zajlik. A modern technológia sok szempontból megkönnyíti és jobbá teszi az életünket. Sajnos ugyanezeket a technológiákat egyre többen és egyre gyakrabban használják zaklatásra. Világszerte nagy problémát jelent a cybererőszak, ami nemcsak akadályozza a nemek közötti egyenlőség megvalósítását, de sérti a nők jogait is.

Mi a nők és a lányok elleni cybererőszak?

Számos meghatározása létezik, mind nemzeti, mind nemzetközi, mind európai szinten. Az Európai Parlament 2021. december 14-i állásfoglalása a Bizottságnak szóló ajánlásokkal a nemi alapú erőszak elleni küzdelemről és azon belül az online erőszakról a következőképpen szól: „A nemi alapú online erőszak a nemi alapú erőszak egyik formája, és a nők ellen női mivoltuk miatt irányuló vagy őket aránytalanul érintő nemi alapú erőszak bármely, részben vagy egészben az infokommunikációs technológiák – mint például mobiltelefonok és okostelefonok, internet, közösségimédia-platformok vagy e-mailek – használata révén elkövetett, azzal támogatott vagy súlyosbított tevékenysége, vagy amelyeket LMBTIQ-személyek ellen irányulnak nemi identitásuk, nemi önkifejezésük vagy nemi jellegeik miatt, és amelyek fizikai, szexuális, pszichológiai vagy gazdasági kárhoz vezetnek vagy valószínűsíthetően vezethetnek, beleértve az ilyen tevékenységekkel való fenyegetőzést, a kényszerítést vagy a szabadságtól való önkényes megfosztást a nyilvános vagy magánéletben”.

A nők elleni erőszak online térben sokféleképpen megnyilvánulhat: internetes zaklatás, bosszúpornó, nemi erőszakkal való fenyegetés, szexuális támadás stb. Az elkövetők lehetnek partnerek, volt partnerek, kollégák, iskolatársak, de akár ismeretlen személyek is. Egyes nők, mint például a női emberi jogi jogvédők, újságírók, bloggerek, videójátékosok, közéleti személyiségek és politikusok különösen kiszolgáltatott helyzetben vannak.

A cybererőszak aránytalanul nagy mértékben érinti a nőket, nemcsak lelki sérülést és szenvedést okoz, hanem elriasztja őket a politikai, társadalmi és kulturális életben való digitális részvételtől is. A Magyar Női Érdekérvényesítő Szövetség által kiadott Cybererőszak c. kiadvány szerint „Európában 9 millió lány élt meg cybererőszakot 15 éves koráig. A lányok 27-szer inkább kitettek online zaklatásnak, mint a fiúk. A világon az online erőszakot tapasztaltak 73%-a nő. A bosszúpornó (képi szexuális abúzus) elszenvedőinek 93%-a élt meg súlyos érzelmi stresszt emiatt. 2014-ben az összes bejelentett gyermekek képi szexuális erőszakának áldozatai 87%-ban kislányok voltak. Az online fenyegető zaklatás női áldozatainak 70%-a élt meg korábban ugyanettől a partnertől fizikai vagy szexuális erőszakot is.”

A továbbiakban essen szó a cybererőszak különböző típusairól:

Internetes zaklatás

Ide tartoznak a sértő és fenyegető e-mailek, SMS-ek, azonnali üzenetek küldése; sértő hozzászólások közzététele; intim fényképek vagy videók terjesztése; kapcsolatrendszer, tartózkodás és tevékenység nyomon követése mobil telefonon és közösségi oldalakon stb.

Online gyűlöletbeszéd, erőszakra való felbujtás vagy gyűlöletkeltés

A gyűlöletbeszéd erőszakra vagy gyűlöletre uszít egy meghatározott csoport ellen vagy ennek a csoportnak egy tagja ellen (faj, bőrszín, vallás, nemzeti vagy etnikai származás alapján). Az online gyűlöletbeszéd nem különbözik lényegében a való világban jelen lévő gyűlöletbeszédtől, sőt a gyűlöletbeszéd kampányok gyakran online zajlanak. A nőket célba vevő online gyűlöletbeszéd általában szexuálisan tárgyiasító, testszégyenítő és megalázó megjegyzéseket tartalmaz, valamint nemi erőszakkal való fenyegetést.

Nem beleegyezésen alapuló intim képekkel való visszaélés /digitális voyerizmus / szextorzió

Egy vagy több személy szexuális tartalmának beleegyezés nélküli nyilvános terjesztése, különösen a közösségi oldalakon keresztül, vagy felnőtt tartalmú honlapokra való feltöltéssel. A digitális voyerizmus elkövetője a nők intim területeiről készült, nem beleegyezésen alapuló fényképeket vagy videókat osztja meg az interneten, vagy kéretlenül explicit képeket küld önmagáról (cyber-villantás). Ide sorolható a mélyhamisítás (deepfake) készítése, terjesztése is. A szextorzió egyfajta zsarolás, amikor az elkövető azzal fenyegetőzik, hogy intim képeket oszt meg az áldozatról az interneten, hacsak nem kap pénzt, több intim képet vagy le nem fekszik vele a zsarolt személy.

Trollkodás

A trollkodás általában online platformokon, pl. vitafórumokon történik. Célja a pozitív és hasznos eszmecsere megzavarása. Magában foglalja a témán kívüli anyagok nagy mennyiségben történő közzétételét, valamint az uszító, érzéketlen, agresszív vagy zavarba ejtő üzeneteket.

Flaming (tüzet szít) / flame war (lángháború)

Agresszív, ellenséges, káromkodással teli internetes kommunikáció. Azért használ szándékosan káromkodást vagy más módon sértő nyelvezet, hogy kiváltsa egy másik online felhasználó válaszát. Lehet nyíltan nőgyűlölő természetű, és gyakran a nőket célozza meg fenyegetésekkel szexuális zaklatásra vagy szexuális erőszakra való felbujtással.

Doxolás (doxing)

A doxolás az áldozat akaratának ellenére történő személyes adatok (lakcím, fényképek, az áldozat neve, az áldozat családtagjainak a nevei) keresése, gyűjtése és nyilvánossá tétele. Mivel az információk lehetővé teszik az áldozatok lokalizálását, a doxing fizikai erőszakhoz vezethet.

Behálózás (grooming)

Gyermek kényszerítése arra, hogy intim anyagot osszon meg. Ez egy folyamat, amelynek során az elkövető felkészít egy gyermeket a szexuális bántalmazásra. Az elkövető manipuláció segítségével szerez meg szexuális tartalmakat (pl. meztelen képeket). Továbbá kihasznál szexuális töltetű beszélgetéseket és más szexuálisan motivált online interakciókat. Cél a személyes információk kicsalása fizikai kapcsolatfelvétel céljából. Az elkövető barátságot alakít ki az áldozattal. Lehet valós profilja, vagy hamis, ilyenkor egy bizonyos korú és nemű gyermeknek adja ki magát. Végcél lehet akár a gyermek prostituálttá/pornószereplővé tevése vagy eladása is.

Kerítés

Technológia használata a potenciális áldozatok erőszakos helyzetekbe való csalogatására. Pl. átverő bejegyzések és hirdetések (társkereső oldalak, munkalehetőségek); emberkereskedők által használt chatszobák, üzenőfalak és weboldalak.

A dolgok internete (Internet of Things, rövidítve IoT) által elősegített erőszak

A hálózatba kötött okos eszközök képesek adatokat gyűjteni. Az elkövetők ezeket az eszközöket zaklatásra, ellenőrzésre vagy egyébre használják fel. Zaklatás eszközévé válhat például az okos bejárati csengő, a hangszóró vagy a biztonsági kamera. Az elkövető ki-be tudja kapcsolni a lámpákat, akár magát a fűtést, ki tudja zárni az áldozatot a saját otthonából, vagy hang/videófelvételt tud készíteni a biztonsági kamerák segítségével, sőt titokban adatokat tud szerezni az áldozat tevékenységéről elektronikus eszközökről.

Mit tehetünk?

Vigyázzunk az adatainkra, az identitásunkra, hogy ne tudják őket ellopni. Ezt megtehetjük különböző, az online védelem megőrzésére készült eszközökkel. Kerüljük a fura alakokat és a nem biztonságosnak tűnő oldalakat. Fontoljuk meg mit osztunk meg ismerősökkel, és mit idegenekkel. Bánjunk óvatosan a partnerkereső oldalakkal. Legyünk résen, és ne dőljünk be adathalászoknak, akik a bejelentkezési vagy fiókadatainkat akarják megkaparintani ismerőseinknek kiadva magukat. Hozzunk létre erős jelszót, ami nem tartalmaz nevet vagy születési dátumot. Használjunk kis- és nagybetűket, speciális karaktereket és számokat. Ne használjuk ugyanazt a jelszót több oldalon. Próbáljunk támogatást nyújtani a zaklatás áldozatainak. Az áldozat magányos lehet, és jól eshet neki a lelki támasz és a segítség. Emeljük ki a pozitív tulajdonságait, és tudassuk vele, hogy értékes ember. Sok esetben a zaklató lerombolja az áldozat önbecsülését.